Mára a Szent István kilátó pont volt a terv.
Azaz a csúnya nagy hegy (tudjuk földrajzból egyes! Domb. Mászd meg és hidd el hegy lesz az 🙂 ) teteje a Kastélyszálló felett.
A Hámori tó mellet kezdtük a túránk.
Hát utána ami jött, nehéz szépíteni. Hegy menet!
Hát a kilátók (kilátó pontok) általában a hegyen, annak is általában a tetején vannak. Oké! Akkor hegyre fel! 🙂
Különben nem volt olyan vészes. Bár lehet mi edzötūnk meg kellőképpen...
Fent, a Szent Istvan Kilátó Ponton csodás panoráma várt minket. Megérte!
Még a Vadas apartmant is láttuk madártávlatból.
De! Fent találkoztunk kollégákkal, túrázókkal. Persze hogy szóba elegyedtünk. 🙂
Kaptunk tippet, 1 km dél felé, meg jobb kilátás várt ránk. A Király Lajos zsomboly előtti tisztáson.
És igen!!!! Mi csak egy órára ragadtunk le.
Nem lehet leírni. Menj fel! Vigyél pokrócot és zárd ki a világot!!
Lefelé a másik irányba jöttünk le. A völgyön és Lillafüreden át.
Hát azért már nem volt őszinte a mosolyunk. Bár mi a völgymenetet általában kevésbe szeretjük.
Sok volt. 780 méter szint. De megérte!